Ma megint rájöttem, hogy i m á d o m a Rancidet! Kurva jó, zene, az egyik legjobb. Rancid életérzés = punk életérzés körülbelül. Megint imádom a punk zenét, és ilyenkor érzem magam a legjobban. Írhatnék most mélyreható művészi enyelgéseket a Rancid zenéjéről, Tim Armstrong tehetségéről és zsenialitásáról, az érzésről, amit a zenéjük ad nekem, amitől szinte megkönnyezek, de ennél többet nem írok, hiszen ezt tényleg érezni kell, és ha megpróbálnám leírni, félek, hogy elvesztené a varázsát.
Kicsit alakítottam a blogon is, Tim Armstrong és Lars Frederiksen megérdemlik, hogy felkerüljenek a fejlécre.:D Oldalt a Sick of it all dalszövegidézetet is lecseréltem Rancid-idézetre, csak mert most épp ilyen kedvem van.:D
Még annyit, hogy valamelyik nap eszembejutott, hogy újra írni kellene egy kedvenc előadóim listát, ami mostanra sokat változott. Az előzőt egy éve, pont májusban írtam, szóval nemsokára írok egy újat, már csak az aktualitás kedvéért is.
