Jelentem, túl vagyok a krízisen! Tegnap reggel úgy ébredtem, hogy "basszus, tényleg, szar kedvem van", nem volt kedvem semmihez, végiggondoltam, mit kellene csinálni, és semmi nem hozott lázba. Aztán eszembe jutott, mennyire lemaradtam Vaddi blogjával, és ez fellelkesített. Elkezdtem olvasni, egyre jobban behoztam a lemaradásom, és természetesen találtam egy csomó témába illő okosságot is, szóval szép lassan kilábaltam a szomorúságból, és helyet adtam a végtelen lelkességnek, ami régen jellemzett engem.
Tényleg, az utóbbi hónapokban - mondhatnám, hogy az elmúlt fél évben(!) - nem igazán foglalkoztam a természetes életmóddal, a népi hagyományokkal, a keleti filozófiával stb. Ez pedig nagy kár, mert mindig nagyon fel tudnak dobni ezek a témák. De tegnap és ma újra elővettem őket (kicsit talán a mandalák miatt), és megint fejest ugrottam a természetközeli élet világába.
Az a baj, hogy ilyenkor csak álmodozás és tervezgetés szintjén maradt a dolog, ritkán valósítok meg belőle bármit is. De dolgozom az ügyön. Már ez az inspiráció is sokat tesz hozzá. A megvalósítás elkezdéséhez is, de a hangulatomhoz főleg.
Jóga, India, Távol-Kelet, ősi magyar hagyományok, ájurvéda, gyógynövények, vegetáriánus ételek, egyensúly a holddal, a természettel. Virágok, haszonnövények ültetése, természetes, színes, tradicionális ruhák, kristályok, természetes kozmetikumok (már több mint két éve!), Erdély, nyelvek és kultúrák, könyvek, tudás. Ezeket akarom.