I got to be true to myself!

amúgy most jövök rá, hogy már majdnem egy éve megvan a blog és írtam 45 bejegyzést :D van ez így. azért tök jó, még mindig jól esik visszaolvasni. az elmúlt hetekben rájöttem, hogy kibaszottul fáj visszaidézni egyes emlékeket... képeket nézegettem, régen hallgatott zenéket hallgattam... és olyan érzésem volt, hogy vissza akarok oda menni és újra átélni mindent. teljesen mindegy, hogy jó vagy rossz emlék, csak újra akarom élni... aztán rájöttem, hogy soha nem fogom újraélni, és ettől kb ki tudtam volna nyírni magam. nem vágom, miért lesz minden egyes lépésemből valami emlék, aztán egyik pillanatban csak azt veszem észre, hogy valami oknál fogva már megint ott van a hasamban az a hülye érzés, és már megint szeretnék inkább megdögleni. komolyan inkább kitörölném a fél életem a picsába. (a másik felére már úgy sem emlékszem.)
ah, komolyam, a zenehallgatás a kedvenc időtöltésem, de egy hónap múlva ha meghallom a most hallgatott zenét már újra elfogaz az érzés. egyszerűen undorító.

amúgy most olvastam vissza egy kicsit, és ezzenel így írnék az időjárásról. tényleg, akkor szar volt az idő, esett az eső, azt egyszerűen imádom. most süt a nap és KIBORÍT. (tényleg nagyon-nagyon mellékesen jegyzem meg, hogy a nap is előhöz belőlem régi emlékeket...) rühellem a napsütést, de mostanában kicsit jobban tűröm. ez egy idő után biztos meg fog változni, mivel szerintem ez csak a kibaszottnagy hideg miatt esik jól. igen, a hideg... most azt is megutáltam. éljen az eső!