I got to be true to myself!

Megpróbálok megint írogatni ide valamit, de nem tudom, mi fog belőle kijönni, ugyanis most is egy csomó gondolat cikázik a fejemben, és nehéz ilyenkor koncentrálni és összeszedni a mondandómat. Az utóbbi pár napban itthon voltam ugye, az biztos, hogy jót tett, végre kialudtam magam, de amúgy egetrengetően fontos dolgok nem történtek. Tegnap Anti-Flag hallgatás közben elgondolkoztam azon, hogy milyen is voltam régen, és hogy mennyit változtam. Persze, pozitív irányba, de csak egy szempontból. Van, amiben meg negatívba. Pozitívba az életfelfogásomat illetve, amiről már sokat írtam mostanában. Negatívba pedig az olyan dolgokat illetőleg, amiket 2 évvel ezelőtt elképzelni sem tudtam volna magamról, mert nagyon antiflages volt az összes gondolatom. Például akkoriban elítéltem mindenkit, aki dohányzik, aztán én is elkezdtem, és csak nagynehezen sikerült abbahagynom, és már szerencsére lassan fél éve nem gyújtottam rá. Ezenkívül az alkoholt is megvetettem azelőtt, de az utóbbi 2 évben született pár alkoholmámoros történet is. Kicsit szeretnék olyan lenni, mint akkor, de végiggondolva, szerintem most így jobb vagyok. A lényeg mindig az, hogy jelen helyzetben hogy érzed magad. Én most jól érzem magam, szóval ez így marad, ha meg majd változtatni szeretnék, majd változtatok.
Ha blink-182-t hallgatok, akkor biztos jól érzem magam. Komolyan, szerelmes vagyok ebbe a bandába. Eddig is szerettem őket, de az elmúlt egy évben annyira hozzámnőttek, hogy az hihetetlen. Folyton besírok, ha hallgatom őket. Imádom Mark és Tom hangját, szóval bejön a +44 és a Boxcar Racer is, sőt, néha még az Angel & Airwaves is. Ha meglátok egy képet róluk, máris mosolygok és boldog vagyok.