Imádom az ilyen napokat, amikor észreveszem, hogy az élet egy csoda. Amikor SOJA-val kezdődik a reggel, Alanis-sel és Amy Macdonald-dal folytatódik. Amikor sírok a boldogságtól. Sírok, mert csodálatosak ezek a zenék, mert tudom, hogy az élet szép, mert vissza tudok emlékezni egy csomó élményemre. Az erdélyi kirándulásokra, az itthoni kirándulásokra; a partos eseményekre, az emberekre, a sok-sok mosolyra; a hegyekre, az erdőkre, a tavakra, patakokra, a vízesésre, az esőre, a nedves aszfaltra, az autópályákra, a városi fényekre, a még soha nem látott városokra és falvakra; a nyári napsütésre, a tavaszi első napsugarakra, a téli estékre a meleg szobában könyvekkel és teával, az őszi erdőkre; a Teszkó fényeire a naplementében; a sátorozások napfelkeltékre; a koncertekre, a kedvenc számaimra, bandáimra, énekesimre; a gyümölcsökre és zöldségekre; a zöld teára; a családi eseményekre; az ihletett pillanatokra; a rózsaszín cuccokra; a legkisebb dolgokra, amik mosolyt csaltak az arcomra, a kedvességekre, a bókokra; a vicces helyzetekre; a szerelmi vallomásokra; a vigyori jelzőre; a kedvenc és nem kedvenc könyveimre és minden kis világra, amibe olvasás közben átvittek; az írásaimra, a 9 évesen írt naplómra, amit felolvastak, a nevetésre utána; az összes többi naplómra, a felfedezésekre önmagammal kapcsolatban; az álmaimra; a természetes kozmetikumokra, amik önmagukban boldoggá tesznek; mindenre, ami a természettel kapcsolatos; a hosszú mondatokra, mint ez, és még minden másra, amiben jó vagyok; arra a leírhatatlan érzésre, amit a szívemben érzek, amikor A Fine Frenzy-től a Lifesize-t, az Angels and airwaves-től a Breathe-et, Alanis-től a Guardian-t vagy Amy Macdonald-tól a Your Time Will Come-ot hallgatom; a szenvedélyre, a szabadságra, a békére és a szeretetre; mások segítésére és segítségére; a rasztákra és punkokra; a blogokra; a cicáimra, a kutyámra, és minden állatra; a büszkeségimre; a jövőmre; arra, hogy ez a lista még folytatódhatna hosszan és persze nem utolsó sorban A Mosolyra és A Mosolyokra. De legfőképpen arra, hogy egészséges vagyok, vannak barátaim, családom, és lehetőségem volt - és remélhetőleg lesz is - átélni mindazt, amit fentebb leírtam.
hangulat: A Fine Frenzy - Lifesize
2012.08.07. 12:48
This is what happiness means to me
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://gottobetrue.blog.hu/api/trackback/id/tr626040988
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.