HTML

I got to be true to myself!

Friss topikok

  • ancsav: Sajnálom, hogy nálad is ez a helyzet. Néha nagyon-nagyon szarul tud esni néhány dolog, és a legros... (2012.05.22. 18:43) A valóság szólt a képzelethez
  • ancsav: Ez a jó a zenében, főleg ezekben a stílusokban, amiknek van mondanivalójuk. :D (2012.01.17. 21:20) Az egyetlen szerelmem, a punk
  • ancsav: Igen, csak nagyon kevesen értékelik az ilyesmit. De nagyon örülök, hogy te igen, és sokat jelent, ... (2012.01.15. 19:33) A tipikus gondolatok
  • light.: nem, ám! :D (2012.01.12. 22:25) Jegyek és a felfogásom
  • ancsav: Régen én is így voltam vele, de szerencsére sikerült rajta változtatni. Még így sem tökéletes, de ... (2012.01.12. 22:10) Leginkább a suliról

2014.04.16. 13:09 aet3qe

A gyengeségről 10 pontban

Címkék: félelem önismeret gyengeségek

Sokszor elhatározom, hogy írok egy olyan bejegyzést, amiben elemzem magam, a helyzetem, az életem. Azt, hogy mit rontottam el, hogy megint ide kerültem, és hogy mi lehet az oka, hogy most még rosszabb a helyzet, mint régebben volt.

Az a baj, hogy ez egy publikus blog, és bár senki nem olvassa, nehéz élesíteni egy ilyen személyes szöveget... Talán nem is fogom élesíteni, de ki kell írnom magamból. Vagy inkább csak össze kell szednem, hogy rájöjjek a probléma forrására.

1. A befelé figyelés hiánya
Eléggé elhanyagoltam mostanában az önismeret, nem nagyon volt időm ilyenekkel foglalkozni, tehát nem figyeltem magamra. Régebben többet írtam, és többet olvastam, ezek pedig mindketten nagyon jó lehetőségek az önismeret fejlesztésére. Persze ez egyértelműen külső ok.

2. Félelem - a legrosszabb
Azt hiszem, világéletemben volt bennem egyfajta félelem. Félelem az emberek véleményétől, félelem a vesztéstől, a szeretteim, az anyagi javaink elvesztésétől, az egyedülléttől, és leginkább: félelem a betegségtől és a haláltól. A mindennapos stressz ezt pedig nagyon fel tudja turbózni... A szorongás meg egy csomó pszichés tünetet hoz magával.

3. Július 10.
Ha valami miatt nagyon féltem az életben, az a július 10-ei események miatt volt. Sokszor még ma is görcsbe rándul a gyomrom emiatt. Na meg az sem segített, hogy március 10-én muszáj volt szembenéznem a delikvenssel, meg a félelemmel.

4. Pánikbetegség
Ez a félelem velejárója. Már 13 éves koromban is voltak pánikrohamaim, sőt, az évek során is volt egyszer-kétszer, de tavaly decemberben kezdett a dolog elfajulni. A furcsa az, hogy nem tudok semmi olyan okot, ami közvetlenül kiválthatta volna ezt a decemberi-januári időszakban, csak a tavaly nyári dolgokra tudok gondolni.

5. Szerelem
Ha jobban belegondolok, mégis van olyan, ami miatt szarul érezhettem magam tavaly év végén. A B-vel és Á-val történtek is hozzátettek, azt hiszem. Nem tudom, hogy ez a pánikbetegséghez mennyire járul hozzá, de néha sírva aludtam el, amikor belgondoltam, hogy bármi is történik, mindig az lesz a vége, hogy úgy érzem, nem vagyok elég jó. Mert mindig van olyan, aki jobb...

6. Végzős élet
Na igen, ez sem elhanyagolható szempont. A szalagavató, a továbbtanulás, az érettségi, a nyelvvizsga és a ballagás mind-mind stresszokozó tényezők, és nagyban hozzájárulhatnak a pánikhoz. A tény pedig, hogy még mindig nem tudom, hogy mit kezdjek az életemmel, szintén nem segít túl sokat.

7. Szorongás
Ez valahogy végigkísérte a tinédzseréveim. Most nem arról beszélek, mint az első pontban, hanem a mindennapos szorongásaimról. Régebben megszólalni sem mertem idegenek előtt, nem mertem felvenni a telefont, nem mertem kinyitni a kaput, ha nem tudtam, ki az. Ezek már javultak, de még mindig ott van bennem a félelelm az emberek véleményétől. Sok mindent nem merek megtenni csak azért, mert csak az emberek véleménye érdekel.

8. Megfelelési kényszer
Ez már nem annyira jellemző, de azért bennem van. Szeretném, ha minél több ember szeretne, és ez valamilyen szinten összefügg az előző ponttal is. Bármilyen furán is hangzik, összességében nem érdekel annyira a többiek véleménye, csak bizonyos kis dolgokban, azokban, amiket nem merek megtenni. Oké, ezek közül nem mind kicsi, és még fontosak is, de a lényeg, hogy az nem érdekel, hogy mit mondanak és gondolnak rólam, amikor szóba jövök, inkább az, hogy mit gondolhatnak, amikor látják, mit teszem. (Nem tudom, hogy ilyen létezik-e amúgy, de én így érzem.)

9. Berögződött dolgok...
...amiktől nehezen szabadulok. Talán ezek a legfontosabbak, ugyanis jelentősen rontják az életminőségemet. Ilyen például az egyedüllét, amire nagyon szükségem van. Nem is lenne ezzel baj, ha nem tölteném a napjaim nagy részét itthon, a szobámban, zenehallgatással és daydream-mel. Amúgy ebben is fejlődtem sokat, de még mindig erős kényszert érzek rá sokszor. Eléggé szarul is tudom érezni magam, ha nem találok rá időt. Ez egyfajta függőség lehet.

10. Rossz önértékelés
Tisztában vagyok azzal, hogy miben vagyok jó, és hogy miért vagyok értékes ember, de sajnos nagyon be tudom szopni a 21. század elvárásait, és ez nincs jó hatással az önértékelésemre. Ezt mondjuk az 5-ös pont is befolyásolja (nyilván tudja negatív és pozitív irányba is), de ez teljes mértékben olyan dolog, amit csak belül lehet rendbetenni.

Ezeken kellene változtatnom. Most már legalább van honnan elindulni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gottobetrue.blog.hu/api/trackback/id/tr686043215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása