I got to be true to myself!

Na akkor végre Prágát is kihúzhattam a destination-listámon. Mesélnem kellene? Már túl sokan megkérdezték, hogy milyen volt, én meg nem tudok rá mást mondani, csak azt, hogy jó és fárasztó. De talán itt ki tudom fejteni bővebben.

Annyit még el tudtam mondani róla, hogy jobb volt, mint tavaly Bécsben. Bár ebben nem vagyok biztos. Bécs, mint város talán jobban tetszik, de Prágában valahogy jobb volt az atmoszféra. Vagy nem tudom. Viszont az annyira nem jött be, hogy oda is, vissza is 8-9 órát utaztunk. Én nagyon szeretek utazni, de azért ez már nekem is sok volt... A program annyi volt, hogy megnéztünk este pár nevezetességet, "vásároltunk" a karácsonyi vásárban, elmentünk vacsorázni egy kocsmába, és aztán visszamentünk a hotelbe. Mindenki rá volt torzulva a bebaszásra, ami nekem kapásból nem jött be... Másnap szintén városnézés, majd hazautazás. Szóval unalmas volt. Annyira nem nyűgöztek le az épületek, meg ilyenek, de azért szép volt természetesen. Az alkoholmánián kívül még az volt számomra zavaró, hogy mindenki folyamatosan vásárolni akart. A cannabisos sör volt a legnagyobb látványosság... Konzumerizmus.

Nem is tudom, miért érzem azt, hogy jobb volt, mint Bécs, hiszen nem érzem olyan mágikusnak ezt az utat, de mondjuk az előzőt sem. Talán az lehet a baj, hogy Bécstől még sokat vártam, Prága esetében viszont már tudtam, hogy nem szabad valami óriási csodát várnom.
De azért azt gondoltam, megélek ott egy pár most-pillanatot, de nem nagyon volt ilyen, inkább csak egy-egy századmásodperc eufória a zene és az utazás kombinációja miatt. Viszont volt összeomlás-pillanat, de ez tényleg csak egy másodpercig tartott, aztán jól voltam. Majd kiírom magamból ezt is.

Azt hiszem, kezdek rájönni, hogy már nem vagyok oda annyira a nagyvárosokért, mint régebben. Végül is pár éve még New York-mániám volt, mostanra meg már nem érdekel. És az európai nagyvárosok iránt is kezdem elveszteni az érdeklődésem...

Lehet, hogy ez a kis szösszenet azért ilyen kevés és kicsit negatív most, mert nem vagyok a legjobb hangulatomban. Majd lehet, hogy még írok róla.