Szeretem az ilyet, amikor elmegyek apához, és amikor eljövök tőle, egyszerűen virulok. Mert ilyenkor reményteljesen nézek a jövőre, tele vagyok energiával, és egyszerűen csak jó élni. Ilyenkor érzek magamban késztetést arra, hogy megvalósítsam az álmaimat. Nyelveket akarok tanulni, szociális akarok lenni, emberek között akarok lenni, be akarom utazni a világot. Stewardess akarok lenni!
Szeretem, hogy ilyenkor nem az érdekel, hogy még mindig nem vagyok kapcsolatban. Már régóta tudom, hogy nem valakivel együtt kell boldognak lenni, hanem először egyedül kell megtanulni, csak akkor fog sikerülni együtt is. Szóval csak így tovább.
Jó lenne, ha minden nap ilyen energikus és ambiciózus lennék... :D De az ilyen napok azért erőt adnak.
