I got to be true to myself!

Mostanában a blogban sokat írtam a változásaimról, de annál többet gondolok rá. Egyszerűen nem tudom kifejezni, mennyire örülök magának a változásnak, és annak, hogy ilyen jól érzem magam.

Az egészhez csak a világnézetem kellett megváltoztatni. Realistáról optimistára. A reális világnézetem nem vesztettem el, de a dolgokat akkor is próbálom optimistán felfogni. A legnagyobb látható különbség az, hogy mostanában folyton mosolygok. Szinte hihetetlen, de azóta tényleg jobb viszonyban vagyok mindenkivel, több embert ismertem meg, az éppen megismert emberekkel is nagyon jó kapcsolatot alakítottam ki már az elején. Az nagyon jó érzés. Visszagondolva, mennyire utáltam régen az embereket körülöttem, és most nagyrészükkel jóban vagyok, a többiekre pedig már nem utálattal tekintek, hanem érdeklődéssel, vagy maximum annyit gondolok róluk, hogy nem szimpatikusak. És jobban érzem magam. Hosszútávon is, és rövidtávon is.

Érzem, hogy folyamatosan változom és fejlődöm. Le kell győznöm a lámpalázam, hogy sok ember előtt nem merek megszólalni és feloldódni. Ez ezen a nyáron is sokat fejlődött. Érzem már, hogy csak idő kérdése, és teljes mértékben barátságban leszek önmagammal és minden más emberrel.