I got to be true to myself!

Ó, egy jó alkalom arra, hogy írjak. Ma leesett az első hó! Az iskolában ültünk 5. órában, és észrevettük, hogy esik. Mindenki azt hitte, hogy csak átmeneti állapot, de 6. óra után kitörő boldogsággal bicikliztem haza a szembehóval (?:D). Mostanra meg már jópár centis hóréteg borít mindent. Nagyon furcsa, de imádom. Már csak egy nap van hátra a suliból, szóval nagyon remélem, hogy karácsonyig megmarad/esik még. Megérdelünk már egy kis fehér karácsonyt! Holnap a suliban egyébként karácsonyozunk, szeretnék aktív lenni, úgy, ahogy elterveztem. De ha nem leszek az, az sem baj... Majd remélhetőleg lesz még rá alkalmam. Szerdán anyáéknál is karácsonyi ünnepség lesz, anya említette, hogy elmehetnék fotózni, mire én egyből rávágtam, hogy én nem készítek jó képeket... Ami igaz is, bármilyen profi is a gépem, még mindig nem tanultam meg használni és nem vagyok benne valami jó. A fotózás már régóta nem érdekel komolyabban. Viszont akkor is, jó kihívás lenne ez számomra, meg persze egy élmény is. Régen nem voltam már anyáék karácsonyi ünnepségén, utoljára valamikor 9-10 évesen, amikor én is felléptem egy verssel. Majd még meggondolom, de nagyon büszke lennék magamra, ha megcsinálnám.
El sem hiszem, hogy már itt a téli szünet... Annyira szeretném kihasználni minden egyes pillanatát, már csak azért is, mert a nyári szünetig gyakorlatilag ez lesz a legutolsó igazi pihenős szünet, a tavaszi már a kisérettségi miatti stresszeléssel fog telni leginkább. Nekem sokat jelentenek ezek a szünetek, kellenek az ilyen huzamosabb pihenők. A második félév egy kész agyrém lesz, már előre látom... A kisérettségi mellett még meg le kellene tennem a nyelvvizsgát is, ami annyira nagyon-nagyon jó lenne, de ahhoz is sokat kell még dolgoznom. Ez is lehetne egy cél, egy nagyon-nagyon fontos cél. Tényleg nagyon sokat segítene. A téli szünetben el kellene kezdenem tanulgatni rá, ha komolyan gondolom. Egyébként vicces, mennyi mindent tervezek a téli szünetre... Végig akarom nézni az összes lehetséges karácsonyi és animációsfilmet, sok-sok könyvet akarok olvasni, mert a téli szünetben olvasott könyvek mindig nagyon megmaradnak (nem tudom, miért!), pihenni akarok, sokat-sokat, és tanulni is kellene. Bár szerintem lesz időm mindenre, ugyanis nem nagyon tervezem, hogy bárhova is megyek a családi látogatásokon kívül. Persze, a többiekkel ideje lenne már összefutni, viszont szilveszterkor szerintem itthon maradok. T ezerrel ecsetelte nekem, hogy biztos, hogy elmegyek a hülye bulijukba és bebaszok velük, de én szombaton már eldöntöttem, hogy nem. Egyrészt rohadtul klisés szilveszterkor berúgni, másrészt meg ki akar berúgni? Komolyan, nem az én világom, nem nekem való. Előző szilveszterkor itthon voltam, néztem picit a szilveszteri műsorokat - amiknek egyébként majdnem olyan hangulatuk van, mint a karácsonyiaknak -, éjfélkor koccintottam anyáékkal, majd Oscar Wilde-ot olvastam. Büszke vagyok magamra, kb. ugyanezt tervezem a mostani szilveszterre is. T kiakadt az ötleten, Ba megkérdezte, hogy nem volt-e lelkiismeret-furdalásom amiatt, hogy szilveszterkor otthon olvastam ahelyett, hogy jól beittam volna magam a detoxba... Nem, nem volt. A detoxról jut eszembe... a hétvégén elvittek egy 9-es fiút, aki természetesen a fű-tömény kombó miatt került ilyen állapotokba... Komolyan szívtelen vagyok, amiért nem sajnálom? Ő ivott és szívott, most viselje a következményeket!
Szombat este spontán összerittyentettem egy új kinézetet, a tipikus, de amúgy tetszik. Ilyen kedvem volt akkor, persze másnap már rózsaszínt akartam, de marad ez. Jó ez így, ahogy van. Majd nemsokára úgyis lecserélem, ahogy ismerem magam.