I got to be true to myself!

Úgy érzem, most írnom kell, ugyanis mostanában nem vagyok valami jól, és már a nyári pozitivitásom sincs meg olyan mértékben, mint akkor volt. Fizikailag sem vagyok a toppon, megfájdult a torkom és a fülem, de ezzel jár az ősz. Az ősz... Imádom. Bár még mindig leginkább a nyárra emlékeztet az időjárás, néha már elbújik a nap, esik az eső, és eléggé hideg van. De ezzel nincs baj, szeretem. Igaz, az őszi hangulattal együtt jött az unalmasság, az üresség, és a melankólia. Reggelente egyáltalán nincs erőm és kedvem kikelni az ágyból, ami egyértelmű, de a nyáriasabb napokban azért sokkal egyszerűbb volt.
Egy ideje annyira monotonok a napjaim, semmi izgalom nincs az életemben, csak a suli, a suli, a suli... Szeptember elején még mindenki be volt zsongva egész héten, hogy hétvégén végre mehetünk partra, de aztán az is egyre unalmasabb és erőltetebb lett, ami mára eléggé kiéleződött. A legrosszabb, hogy ötletem sincs, hogy mivel dobhatnám fel a napjaimat, ugyanis kedvem sincs semmihez a folytonos fáradtság miatt. Szerencsére már csak 2 hét a suliból, és utána őszi szünet, ami végre tényleg az őszről szólhat, nem csak a suliról.
Ha már a suliról van szó, nem hiába az egész, ugyanis a jegyeimmel most eléggé meg vagyok elégedve. Lehetne jobb is persze, de nem számít.