Annyi hülyeséget le akartam már ide írni, de soha nem jutottam el odáig, hogy meg is tegyem. Talán jobb is így. Viszont néha azért jó lenne, ha nyomon tudnám követni a gondolataim, végülis ezért van a blog, nem? Megint a szokásos hülyeségeimnél tartok, a sok kérdésnél, amire néha azt hiszem, hogy meg van a válasz, aztán valami hatására rájövök, hogy nem, nincs meg, mert több válaszlehetőség is van, és nem tudok választani.
Még ma is úgy érzem néha, hogy két személyiségem van. Nem olyan skizofrén módon, hanem inkább tinédzser módon. Amikor keresed a személyiséged, próbálsz önmagad lenni, csak elég nehéz a dolog. Úgy érzem, én már tudok önmagam lenni. Halad a dolog. Csak még néha mindig meg van az a párhuzam a punk meg a hippi zenék között, ami kicsit zavar engem. Néha úgy érzem, nem összeegyeztethető. Persze mindig rájövök, hogy ez csak ízlés kérdése, és nem kell választanom a kettő között, csak valahogy jobban tetszene a dolog, ha nem két ennyire különböző zenei stílusról lenne szó. Persze vannak köztük hasonlóságok is, ami jó.
Olyan hülyeségeket írtam, de ha most ezek a gondolataim, akkor miért ne? Ehhez a be-yourself dologhoz még hozzákapcsolódik az is, amin tegnap gondolkoztam... Annyi fiú tetszett már nekem (bár szerintem még így is kevesebb, mint a többi lánynak), és még ha nehezen is vallom be magamnak, tudom, hogy mindig megpróbáltam egy kicsit az ő ízlésükre alakítanom a személyiségem. Persze soha nem csinálnék egy fiú miatt olyat, amit egyébként nem, és soha nem hazudtolnám meg magam egy fiú miatt sem (nem, nem tettem még meg!), próbálok hű maradni önmagamhoz, de amikor képbe jön egy fiú, kicsit mindig "az ő képére formálom magam". =Jesszusom, azért ilyen hülyeségek sem gyakran fordulnak meg a fejemben...) Ha punk a fiúka, akkor mindig punk zenét hallgatok, ha raszta, akkor reggae-t, ha rapper, akkor hip-hopot. Mondjuk ezzel nincs is baj, hiszen mindhárom stílust szeretem. A hip-hopot kevésbé, de nem hallgatnám, ha nem tetszene.
Most már csak azon tűnődöm, hogy ez a jelenség probléma-e vagy nem. Szerintem ilyen formában nem kapok rá választ, de akkor is úgy érzem, nem probléma. Végülis Brody Dalle is punk zenét játszott, amikor Tim Armstrong felesége volt, majd miután hozzáment Josh Homme-hoz, alternatív rock bandát alapított.
2012.08.23. 10:24
Az örökös kérdés
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://gottobetrue.blog.hu/api/trackback/id/tr426040984
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.