I got to be true to myself!

Muszááj írnom, hiszen olyan szépen süt a nap, Bob Marleyt hallgatok és ettől olyan jól érzem magamat! Olyan furcsa, hogy pár évvel ezelőtt, amikor még ezt a blogot elkezdtem írni, akkor már attól is idegbajt kaptam, ha egy kicsit kisütött a nap, most meg ettől a napfényes januári naptól feltöltődtem energiával, jól érzem magam, inspirált vagyok és egyszerűen jó a kedvem. Régen azon bosszankodtam, hogy a jó ötletek, mindig este jönnek a sötétben, de most végre már nappal, a napfényben. Hát mi lehet ennél jobb?

Ha folytatni akarnám az időszembesítést, leírhatnám, sőt, le is fogom írni, hogy tavaly ilyenkor nem voltam valami jó passzban, sokszor aludtam el sírva, egyszerűen rossz volt a kedvem, és ez érezhető volt a blogbejegyzéseimen is. Ez a január-február minden év legdepressziósabb időszaka, de valahogy most szerencsére jobb. Ma egy hete van meg a fogszabályzóm, és nem is gondoltam volna, hogy ez még jobb útra is tud terelni. Befolyásolja az étkezésem, de ha ügyesen csinálom, akkor jó irányba változtatja meg az étkezési szokásaim. Folytatása következik, ha minden jól megy.

Azt is el kell mondanom, hogy mostanában mintha kezdenének helyre jönni a dolgok (lekopogom!), és igen, tennem kellett érte. És még nincs itt a vége, szóval továbbra is tennem kell érte, fejlesztenem kell magamat, de ilyenkor, amikor látom, hogy megérte, amikor látok valami eredményt, az mindig tovább motivál. Ezért sem kellene sohasem elfelejtenem, hogy a kemény munka mindig meghozza a gyümölcsét.

hangulat: Bob Marley - Three Little Birds